Az év utolsó mérkőzését játszottuk a Marcali csapata ellen, amelyen kénytelenek voltunk Tamás Pétert nélkülözni, aki eltiltását töltötte. Örömteli volt viszont Várallyay térdsérüléséből való felépülése, aki játékra jelentkezett. A mérkőzés elején villámrajtot vett a Marcali (13-1állt a táblán). Szokásunkhoz híven nagyon gyenge első negyedet produkáltunk, mind támadásban, mind védekezésben. A második negyed közepén kezdtünk ébredezni, ekkor sok labdát szereztünk, amiből gyors indításaink révén 2 pontra feljöttünk. A kinti dobásaink továbbra sem ültek. A negyed végén 4 pontos hazai előnnyel térhettek pihenőre a csapatok. A harmadik negyed teljesen kiegyenlített játékot hozott, kosárra kosár volt a válasz. Beestek végre Banai távoli dobásai, jó volt nézni Farkas Péter bátor játékát. A védekezésünkben azonban még mindig voltak bosszantó hibák, elsősorban a védőlepattanók megszerzése.  Az utolsó etapban úgy érzem Szilágyi vezérletével erőnlétileg múltuk felül a lelkes marcaliakat, akik szinte végig meccsben tudtak maradni Kiss agilis játéka révén. A lényeg, hogy sikerült újabb győzelmet szereznünk. Örülök, hogy látszik a csapaton a győzni akarás, nem adjuk fel nagyobb hátrányból sem rendre visszajövünk a meccsekbe. Mindenki tett hozzá valami pluszt! Gratulálok!