A Nyugati csoport listavezetőjéhez látogattunk, az OSE nem titkolt célja az NB I B csoportba való feljutás. Ez a játékoskeretükön is meglátszik, Tanács és Ughy érkezésével még tovább erősítettek az amúgy sem gyenge keretükön, tovább növelték azoknak a játékosoknak a számát, akiknek nem kevés élvonalbeli tapasztalatai is vannak. Sajnos Szili és Fodor betegség, ill. egyéb elfoglaltság miatt nem tudtak a csapattal tartani.

Kicsit megilletődötten kezdtünk, közeli dobásokat és büntetőket hibáztunk, első pontjainkat csak a 4. percben sikerült megszerezni, ami miatt az oroszlányiak 10 ponttal elléptek. Lassan kezdtük felvenni a ritmust, magasabb tempóban folyt a játék, mint amihez eddig hozzászokhattunk. Tamás hármasával és Farkas duplájával 25-14-re jöttünk fel a negyed végére. A második negyedben sajnos több könnyű kosarat kaptunk az OSE gyors kontrái révén, ekkor komoly hullámvölgybe kerültünk. A negyed közepén egy 14-0-ás futással 48-22-re alakult az eredmény. A büntetőket továbbra is pocsék százalékkal dobtuk (11/2), a védő lepattanók megszerzése is komoly gondot jelentett. A félidő előtt azonban sikerült 1-2 szép támadást vezetni, így nem nőtt tovább a különbség a két csapat között. 

Félidőben azt beszéltük meg, hogy legyen tartásunk, bátran vállaljuk fel a helyzeteket, ne roppanjunk össze. Ennek szellemében kezdtük a második félidőt, és nagyon szépen dolgozott mindenki aki pályára került. Lehetőségeinkhez képest szervezetten játszottunk, jó döntéseket hoztunk, megtaláltuk az üres embereket. A védekezésünk is jól működött, bár a lepattanókat továbbra sem sikerült begyűjtenünk, második szándékból rengeteg pontot kaptunk. Nagyon lelkesen szálltak be a kispadról érkező játékosok is. Összességében 6 ponttal maradtunk alul a második félidőben, ez számunkra nagyon dicséretes ismerve az OSE játékerejét. Nagyon hasznos volt számunkra ez a találkozó, úgy gondolom  (az eredménytől függetlenül), hogy az ilyen ritmusú mérkőzésekből lehet tanulni, fejlődni. Fontos dolognak tartom, hogy végig volt tartása a csapatnak. Köszönet mindenki hozzáállásáért!

 

Hajrá Dombóvár!